Akár házassági, akár élettársi kapcsolatot szeretne valaki lezárni, ebbe a fogalomba elsőként fog beleütközni. Azért történik ez így, mert mind az úgynevezett „járulékos kérdések” (szülői felügyeleti jog gyakorlása /régi nevén gyermekelhelyezés/, gyermektartás, kapcsolattartás szabályozása, utolsó közös lakás használata), mind a vagyoni elszámolás szempontjából kulcsfontosságú az életközösség kezdete és vége.
Ha a felek házasok, a Polgári Törvénykönyv (amire innentől Ptk-ként hivatkozok) előírja, hogy a házasságot felbontó (válást kimondó) ítéletben a bíróságnak meg kell állapítania az életközösség kezdő és záró időpontját, pontosan azért, mert több kérdés eldöntésénél is ebből kell kiindulni.
Néhány példa:
- Ha a feleknek van egy vagy több közös gyermeke, akikkel kapcsolatban gyermektartásdíjról kell dönteni, akkor az a szülő, aki a különválástól kezdődően nem fog együtt élni a gyermekekkel, az életközösség záró időpontjától (megszakadásától) kezdődően lesz köteles gyermektartásdíjat fizetni, kivéve, ha a felek az életközösség záró időpontját (megszakadását) követően is egy lakásban/házban laknak, és a gyermek(ek)ről továbbra is közösen gondoskodnak (egymás között elosztják a feladatokat és/vagy a költségeket).
- Ha a (magyar jog szerinti, alapvetően szűk körű) feltételei egyébként fennállnak, a házastársi/élettársi tartás kezdő időpontja is az életközösség záró időpontjával (életközösség megszakadásával) esik egybe.
- Ha a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, fő szabályként minden, amit az életközösség kezdő és záró időpontja között szereztek, és nem tartozik egyik vagy másik fél különvagyonába, közös szerzeménynek, így tehát közös vagyonnak minősül.
- Amit a felek az életközösség kezdő időpontja előtt, vagy annak záró időpontja után szereztek, semmiképpen nem lehet közös vagyon, kivéve, ha olyan forrásból lett megvéve, ami már az életközösség alatt is megvolt (pl. életközösség alatt megtakarított pénz), vagy közös vagyonnak számító vagyontárgy eladásából származó bevétel volt (pl. egyik fél nevén lévő, de közös vagyonnak számító autó eladásából vásárolt másik autó).
Az életközösség fogalmát egyetlen jogszabály sem határozza meg, annak ellenére sem, hogy alapfogalomként szerepel a Ptk. Negyedik (Családjogi) Könyvében, és az azt megelőzően hatályban volt Családjogi Törvényben (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, Csjt.) is. Az a fél, aki nincs tisztában ennek a pontos fogalmával, és ezért annak kezdő vagy záró időpontjáról tévesen nyilatkozik, nagyon súlyos, adott esetben sok millió forintos károkat tud okozni saját magának.
Nagyon lényeges tehát, hogy helyesen tudjuk megjelölni ezeket az időpontokat, és meg is tudjuk indokolni, hogy miért az adott időpontot jelöltük meg az életközösség kezdő illetve záró időpontjaként.