Az életközösséget úgy lehet meghatározni, hogy a felek között fennálló érzelmi és szexuális, VALAMINT gazdasági kapcsolat EGYÜTTES fennállása. A kezdő időpont tehát az, amikor a felek között mind az érzelmi-szexuális, mind a gazdasági kapcsolat kialakul. Utóbbiról, tehát a gazdasági kapcsolat kialakulási és megszűnési feltételeiről külön poszt fog szólni, itt most csak arra utalok, hogy gazdasági kapcsolatnak minősül már pl. az is, ha a felek „összeköltöznek” (közösen használt ingatlanba költöznek), és annak fenntartásához, illetve a mindennapi életvezetéshez mindketten hozzájárulnak. Fontos, hogy a hozzájárulás nemcsak pénzbeli, hanem munkával történő hozzájárulás is lehet (pl. háztartás vezetésében, gyermeknevelésben történő részvétel, stb.).
Az életközösség záró időpontja az az időpont, amikor a fenti feltétel egyike sem áll már fenn, tehát mind az érzelmi-szexuális, mind a gazdasági kapcsolat megszakad. Ennek részleteiről is külön poszt fog szólni, itt most csak arra utalok, hogy ha a felek közötti viszonyból, illetve az aktuális élethelyzetükből egyértelmű, hogy a gazdasági kapcsolat egy konkrét időponttól kezdve már csak részben, és csak valamilyen kényszerítő körülmény hatására áll fenn közöttük, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy az életközösség záró időpontjaként (az életközösség megszakadásaként) ez a konkrét időpont kerüljön megállapításra.
Fontos kiemelni, hogy életközösségben többféleképpen is lehet élni. Mind a házassági, mind az élettársi kapcsolat életközösséget feltételez. Létezik az a sajátos helyzet is, amikor az élettársi kapcsolatot közvetlenül, tehát annak megszakítása nélkül házasság követi. Ebben az esetben az életközösség az élettársi életközösség kezdő időpontjától a házassági életközösség záró időpontjáig (a házassági életközösség megszakadásáig) tart. Erre az esetre a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a teljes időszakot a házastársi vagyonközösség szabályai szerint kell megítélni. Ennek a házastársi közös vagyonnal kapcsolatos elszámolás esetén lesz sorsdöntő jelentősége.