GYIK – Családjog

Ez inkább stratégiai, mint jogi kérdés, mivel nagyon sok mindentől függhet, hogyan dönt ezzel kapcsolatosan. Ezt a kérdést általánosságban megválaszolni nem lehet, ami ilyenkor tanácsolható: fel kell keresni egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet mielőbb, ismertetni vele részletesen és pontosan a körülményeket. Fontos a tudatos és átgondolt lépések megtétele.

Nem feltétlenül, mivel elképzelhető, hogy a távozásának olyan indoka van, ami ésszerű magyarázatot ad a lépésére, sőt akár az is kiderülhet, hogy az adott helyzetben nem volt más választása. Ezt a kérdést általánosságban megválaszolni nem lehet, ami ilyenkor tanácsolható: fel kell keresni egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet mielőbb, ismertetni vele részletesen és pontosan a körülményeket. Fontos a tudatos és átgondolt lépések megtétele.

Házassági vagyonjogi szerződést kötni csak abban az esetben tud, ha ahhoz a házastársa is partner ebben és meg tudnak egyezni annak feltételeiről. Amennyiben azonban nem kötnek ilyen szerződést, az Ön keresménye mindaddig közös vagyonnak minősül, amíg az életközösség Önök között meg nem szakad.

Semmiképpen nem segíti annak bizonyítását, hogy az életközösség véglegesen és mindenre kiterjedően megszakadt, márpedig a bíróságnak erre a meggyőződésre kell jutnia ahhoz, hogy a házasságot felbontsa. Egy ilyen alkalom nem okoz jóvátehetetlen problémát, de amennyiben végleges a válási szándéka, semmiképpen nem célszerű ebből rendszert csinálni.

Semmiképpen sem! Ameddig a lakáshasználat kérdését egyezség vagy bírósági ítélet nem rendezte, mindkét félnek joga van az ingatlan használatához. A zárcsere birtokháborításnak illetve magánlaksértésnek minősül, aminek egyrészt konkrét jogkövetkezményei vannak (polgári és büntetőjogi értelemben egyaránt), másrészt a bontóperben kifejezetten rossz színben fog feltűnni miatta.

A gyermek tulajdonát képező tárgyak (pl. a gyermekszoba berendezése, a gyermek játékai, stb.) nem tartoznak a házastársi közös vagyonba, azok a megosztás során nem is kerülhetnek szóba.

A konkrét kérdésre tehát az adja meg a választ, hogy a befolyt összeget mire fordította. Ha olyan dologra, ami a gyermek számára volt fontos, az ő érdekeit szolgálta, akkor nem kell elszámolnia vele.

Ha olyan dologra, amely az Ön érdekeit szolgálta, akkor felmerülhet az elszámolás szükségessége. Pontos válasz az eset összes körülményeinek ismeretében adható.

A házassági vagyonjogi szerződés megkötése jogilag nem kényszeríthető ki, nincs olyan jogszabály, ami bárkit „rá tudna venni” vagy „kötelezni tudna” ilyen szerződés megkötésére. Ha a férje ebben nem partner és elzárkózik a szerződéskötéstől, akkor nem ezt a módját kell választania a saját pozíciója biztosításának.

Attól függetlenül, hogy ki mennyi időt tölt a gyermekkel, lehetségesek olyan körülmények, amelyek indokolják ilyen esetben is a gyermektartásdíj igénylését. Ezt a fajtáját ún. kiegészítő gyermek tartásdíjnak hívják, és abban az esetben kérhető, ha a felek között jelentős jövedelemkülönbség van.

Amennyiben tehát a férje lényegesen jobban keres, mint Ön, akkor van lehetősége egy indokolt mértékű kiegészítő gyermektartásdíj igénylésére. Ehhez azonban igazolni kell, hogy ezt a gyermek tényleges szükségletei indokolják, ez ugyanis nem lehet burkolt házastársi tartás.

A válasz nagyban függ attól, hogy milyen jogcímen használta a felesége az autót.

Amennyiben ő is a cég munkavállalója vagy tulajdonosa, vagy valamilyen más, törvényes megállapodás alapján, jogszerűen használta az autót, akkor ennek a jogviszonynak a szabályai szerint kötelezhető az elszámolásra.

Ha csak „nála volt” az autó, akkor a helyzet bonyolultabb, érdemi válasz az eset összes körülményeinek ismeretében adható.

Attól függ, hogy a megtakarítás miből származott és mikor keletkezett.

Ha a házasságkötés előttről származik, vagy olyan forrásból volt, ami a házasság fennállása ellenére is különvagyonnak minősül, akkor a teljes összeg Önt illeti meg akkor is, ha felveszi azt, nem kell vele elszámolnia.

Ha a házasság alatt keletkezett és a forrása miatt nem minősül különvagyonnak (pl. munkabéréből, bónuszából, stb. tette félre), akkor a férje jogosan kérheti az összeg felét Öntől.

Ha a kérdés az, hogy pusztán a bennlakás miatt Önnek kell-e fizetnie a törlesztő részleteket, akkor a válasz egyértelműen nem.

A tartozás ugyanis közös, és annak fizetése nem a lakás használatához kötődik, hanem ahhoz, hogy ki a hitel adósa. Mivel ez egy közös tartozás, a használat tényétől függetlenül közösen kell azt fizetni, ez közös kötelezettségük.

Ha a kérdés az, hogy szeretné, ha a vagyonjogi elszámolás végén a lakás az Ön tulajdonába kerülne, akkor viszont a válasz igen, mivel aki a vagyonmegosztás eredményeképpen megkapja a lakást, annak kell viselnie a rajta lévő terhet is.

Az azonban nagyon fontos, hogy addig is, amíg az ingatlan sorsát egyezség vagy bírósági ítélet nem rendezi, valaki fizesse a hitel törlesztő részleteit, mivel ellenkező esetben a finanszírozó fel fogja mondani a kölcsönszerződést, és a lakás elveszhet. Természetesen a végső elszámolásnál az, aki a közös hitelt az életközösség megszakadása után egyedül fizette, az általa kizárólagosan fizetett törlesztő részletek összegének felére igényt tarthat, és ezt az elszámolásba követelésként beállíthatja.

A kérdés felvetésének abban az esetben van értelme, ha „az én megtakarításom”-ként írt összeg az Ön különvagyona volt, tehát nem tartozik a házastársi közös vagyonba, mivel csak ebben az esetben tarthat Ön igényt többlet tulajdonra a lakásból. Amennyiben ez a helyzet, akkor van értelme a bizonyítás lehetőségein gondolkodni. Ebben az esetben, ha a pénzét pénzintézetben (pl. bank, takarékszövetkezet) vagy valamilyen befektetésben (pl. értékpapír, stb.) tartotta, akkor a pénzintézettől vagy a befektetés kezelőjétől jó eséllyel tud utólag is beszerezni olyan igazolást, hogy az adott időpontban mekkora összeget kezeltek az Ön nevén. Ha pl. egy másik ingatlan, vagy más vagyontárgy értékesítéséből származott a bevétel, akkor az adásvételi szerződés szintén bizonyíték lehet. Ha ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a kérdés bonyolultabb. Ezt a kérdést általánosságban megválaszolni nem lehet, ami ilyenkor tanácsolható: fel kell keresni egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet mielőbb, ismertetni vele részletesen és pontosan a körülményeket, fontos a tudatos és átgondolt lépések megtétele.

A kérdés megválaszolásához ismerni kellene az ingatlanon fennálló tulajdonviszonyokat, mivel alapvetően ettől függ, hogy arra milyen válasz adható, és ezek a válaszok a különböző esetekben nagyon eltérő tartalmúak lesznek. Ezt a kérdést általánosságban megválaszolni nem lehet, ami ilyenkor tanácsolható: fel kell keresni egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet mielőbb, ismertetni vele részletesen és pontosan a körülményeket. Fontos a tudatos és átgondolt lépések megtétele.

Amennyiben a készpénz az Ön különvagyonának minősült, akkor elvileg az teljes egészében az Ön tulajdona. Amennyiben nem az Ön különvagyona, hanem a házastársi közös vagyonhoz tartozik (mert pl. Ön azt a házassági életközösség fennállása alatt a munkabéréből, bónuszából, stb. spórolta meg), akkor annak fele eleve a feleségét illeti, tehát Ön legfeljebb a felére tarthat igényt. Ahhoz azonban, hogy ez az összeg elszámolható legyen a házastársi közös vagyon megosztása során, bizonyítani kell, hogy egyáltalán létezett és hogy az életközösség megszakadásakor megvolt. Ha ez nem bizonyítható, és a felesége tagadja ezt, akkor sajnos nagyon kevés esély van arra, hogy eredményesen vissza tudja azt szerezni.

A kockázatelemzésről itt található egy részletesebb tájékoztató.

Röviden összefoglalva: azt kétféleképpen lehet elvégezni. Egyrészt elvégezhető kizárólag az Ön által szolgáltatott, általános jellegű adatok és információk alapján, ekkor a végeredmény pontossága nyilvánvalóan alapvetően függ majd az Ön által szolgáltatott adatok és információk pontosságától. Másrészt elvégezhető okiratokkal alátámasztott adatok és információk alapján, amikor a végeredmény pontossága nagyságrendekkel nagyobb lesz. Ez utóbbi esetben szükség van minden olyan dokumentumra, ami a házastársi/élettársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakhoz kapcsolódik. Ilyen pl. az ingatlan tulajdoni lapja, a társaság cégkivonata, a gépjármű forgalmi engedélye, a vízi jármű hajólevele, a különböző pénzintézeti vagy egyéb megtakarítások dokumentumai. Szükség lehet továbbá egyéb dokumentumokra, pl. adásvételi szerződésekre, értéknövelő beruházások elvégzése esetén a költségvetésre, a kapcsolódó szerződésekre és számlákra, társaságok esetén az utolsó éves beszámoló adataira, hitelek esetén a hitelszerződésre, stb.

Ha a menyasszonya nem hajlandó házassági vagyonjogi szerződést kötni, akkor a házasságkötésük esetén Önök között házastársi vagyonközösség fog keletkezni, és ettől kezdődően a házastársi közös vagyonukhoz fog tartozni minden, amit együttesen vagy külön-külön szereznek, kivéve, ami egyikük vagy másikuk különvagyonának minősül. Emiatt tehát a legfontosabb feladata az, hogy hitelt érdemlően dokumentálja: mi az, amivel az életközösség kezdetekor rendelkezik, és ehhez bizonyítékokat is társítson. Ennek többféle módja is van, a megfelelő megoldás megtalálásához mindenképpen szükséges lenne egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd felkeresése.

Házastársként/élettársként mindkét félnek joga van az utolsó, közösen lakott ingatlan használatára.

Ez azt jelenti, hogy csak akkor kell onnan elköltöznie, ha a kiköltözést önként (pl. szerződésben, bírósági egyezségben) vállalta, vagy ha a bíróság olyan ítéletet hozott, amelyben kötelezte a kiköltözésre.

Más a helyzet akkor, ha valakinek olyan joga van az ingatlanon, ami felhatalmazza arra, hogy egyedül döntsön arról, ki élhet az ingatlanban. Ilyen eset pl. ha az ingatlanon valakinek haszonélvezeti joga van, vagy ha a partnerek olyan ingatlanban laknak, amelyen csak szívességi használók (pl. barátok/ismerősök vagy valamelyik fél szülei/rokonai tulajdonát képező ingatlant használnak ingyenesen). Ebben az esetben az, aki a szívességi használatot megengedte, vissza is vonhatja azt, és ebben az esetben az ingatlanból távozni kell.

Erről a témáról részletesen külön bejegyzésben  is olvashatsz.

Igen, addig feltétlenül, ameddig egyezség vagy bírósági ítélet nem rendelkezik másképpen.

A végleges megállapodás/döntés szempontjából nagyon fontos azonban, hogy a lakás a házassági vagyonjog szabályai szerint ténylegesen is csak a férje tulajdona, vagy a valóságban Önnek is lehet tulajdoni igénye. Utóbbi esetben akár véglegesen is megkaphatja a lakás használati jogát, előbbi esetben sem teljesen kizárt, de ekkor sokkal kisebb az esélye rá.

A házastársi tartásnak a magyar jogban nagyon szigorú szabályai vannak.

Míg sok külföldi országban szinte „alanyi jogon jár” a házastársi tartás, Magyarországon ez csak kivételes lehetőség, valamilyen speciális ok kell hozzá, pl. tartós, munkaképességet jelentősen csökkentő vagy kizáró betegség.

Abban viszont a bírósági gyakorlat viszonylag régóta egységes, hogy amennyiben valamelyik fél egy közös, újszülött vagy 3 év alatti gyermekkel otthon van, akkor a gyermek 3 éves koráig jár neki a házastársi tartás.

Több külföldi joggal ellentétben a magyar jog nem „bünteti” vagyonjogi szankcióval a kapcsolati hűtlenséget, akkor sem, ha amiatt szakad meg az életközösség. Ilyen igényt tehát Magyarországon nem lehet előterjeszteni.

A szülői felügyeleti jog gyakorlása szempontjából ma már nincs komolyabb jelentősége a gyermekek nemének.

Ennek megfelelően természetesen nincs akadálya annak, hogy egy apát feljogosítsanak a lányai feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására, vagyis – korábbi, és még ma is gyakran használt kifejezéssel élve – annak, hogy nála helyezzék el a lányait.

A Polgári Törvénykönyv azt írja elő, hogy a 14. életévét betöltött gyermeknek magának is hozzá kell járulnia ahhoz a döntéshez, amely arra vonatkozik, hogy kivel fog élni, olyan döntés nem hozható, ami az ő akaratával ellentétes.

Ez alól az az eset a kivétel, ha gyermek olyan megoldást szeretne, ami az ő érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes (pl. úgy nyilatkozik, hogy szülői felügyeleti jog gyakorlására alkalmatlan, szenvedélybeteg, bántalmazó, stb. szülővel szeretne élni). Ebben a kivételes esetben a bíróság hozhat az ő akaratával ellentétes döntést, de azt rendkívül alaposan meg kell indokolnia. Fő szabály szerint tehát a 15 éves fiú „eldöntheti”, hogy kivel szeretne élni.

Az „ajándékba kaptam” és a „vásároltuk” két olyan ellentétes állítás, ami nem lehet egyszerre igaz. Ha ajándék volt, az nem lehet közös vásárlás eredménye, ha viszont közösen vásárolták, nem lehet ajándék.

Az, hogy a vásárlás esetleg az Ön valamilyen személyes ünnepéhez, évfordulójához, stb. kapcsolódóan történt, nem teszi ajándékká az autót, az a házastársi közös vagyon része lesz, és a rajta lévő tartozás is közös tartozás. Ebben az esetben a hitel közös tartozás, amely mindkettőjüket terheli.

Ha nem állapodnak meg másként, hanem a bíróság dönt arról, hogy az autó a vagyonmegosztáskor kihez kerüljön, valószínűleg azt fogják kötelezni a tartozás további fizetésére, akinek a tulajdonába kerül az autó. Arra viszont nagyon kell figyelni, hogy addig is, amíg az autó sorsa eldől, a hitelt valakinek fizetnie kell, mert különben az, aki a hitelt adta, felmondhatja a hitelszerződést és így elveszíthetik az autót.

Ez attól függ, hogy meg tudnak-e állapodni egymással vagy a bíróságnak kell döntést hoznia.

Ebben az esetben célszerűnek látszik megállapodni a közös értékesítésben, azaz abban, hogy közösen eladják az ingatlant, és a hitel visszafizetését követően megmaradó összeget megosztják aszerint, hogy kinek mekkora tulajdona van az ingatlanban.

Ha nincs olyan körülmény, ami ezen változtatna, akkor ez 50-50 %, de ezt rengeteg körülmény befolyásolhatja, megváltoztathatja.

A családi kapcsolat megromlásának nincs köze a munkaviszonyhoz, a munkajogi kérdésekhez. Önmagában a családjogi kapcsolat megromlása nem adhat alapot a munkaviszony megszüntetésére, egy ilyen lépés jogellenesnek minősül.

Ez nagyban függ attól, hogy akkor, amikor ezt meg szeretné tenni, a kapcsolat milyen fázisban van: fennáll még az életközösség vagy már megszakadt.

Ezt a kérdést általánosságban megválaszolni nem lehet, ami ilyenkor tanácsolható: fel kell keresni egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet mielőbb, ismertetni vele részletesen és pontosan a körülményeket. Fontos a tudatos és átgondolt lépések megtétele.

Ebben az esetben is igaz a fentebb, munkajogi témában feltett kérdésre tett állításom, hogy önmagában a családjogi kapcsolat megromlása nem adhat alapot a munkaviszony megszüntetésére, egy ilyen lépés jogellenesnek minősül.

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy tulajdonjogi igénye lehet-e az ingatlanra, akkor a válasz egyértelmű igen, ezt nem befolyásolja az, hogy ki használja az ingatlant.

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy van-e lehetősége annak használatára, és a nagykorú gyermek használati joga megszüntethető-e, ott az a kérdés, hogy ő az ingatlant milyen jogcímen használja. Ha szívességi használó, akkor természetesen megszüntethető a használati jogviszonya, de ha pl. bérbe adták neki, és ő a szerződés/megállapodás szerinti bérleti díjat fizeti, akkor a bérleti szerződés tartalmától függ annak felmondhatósága.